A Szentírás
A Szentírás Isten kijelentésének dokumentuma. Ebben Isten mindent elmondott magáról, amit nekünk róla tudni kell és lehet – az Igében tökéletesen kijelentette megváltó akaratát az ember számára, így ez a mi hitünk és cselekedeteink szabályzója, vallásunk igazságainak biztosítéka. Természetesen egyetlen, a Szentírást olvasó ember sem mondhatja, hogy mindent tud Istenről, főként, hogy birtokolná az Istent. De a Szentírást helyesen értve azt mindenképpen vallhatja a Krisztusban újjászületett, hívő ember, hogy a legfontosabbat tudja Istenről, önmagáról és a világról: mert a Szentírás üzenete Krisztus, akiben Isten minden számunkra fontosat elmondott magáról és hozzánk való viszonyáról.
Az Apostoli Hitvallás
Ez a hitvallás a keresztyének egyik legrégebbi és legnagyobb körben elfogadott hitvallása. Középpontjában Isten áll, Róla szól. Felosztása a Szentháromságba vetett hitet tükrözi. A három rész a Szentháromság Egy Örök Isten személyeihez kapcsolódik.
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Ő egyszülött Fiában, mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától, szenvede Poncius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték; szálla alá poklokra; harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe: ül a mindenható Atya Istennek jobbján; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszek egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházat; hiszem a szentek egyességét, bűneinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet.
Ámen.”
Heidelbergi Káté
A Heidelbergi Káté III. Frigyes kezdeményezésére, az ő közreműködésével jött létre. Szerzői Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan mindenki szánára érthető könyvet, amelyből a hívők megismerhetik a keresztyén vallást.
Az elkészült kátét az 1562-bem Heidelbergben összehívott zsinat egyhangúlag elfogadta és a fejedelem saját fejedelmi címerével díszítve, 1563- ban ki is nyomatta.
III. Frigyes arról is gondoskodott, hogy a káté kitűzött rendeltetésének megfeleljen. Ezért elrendelte, hogy a lelkipásztorok a kátét kilenc szakaszra osszák fel és vasárnapokon, folytatólagosan, az igehirdetés előtt olvassák fel. Ezt a felosztást, miután igen terjedelmesnek mutatkozott, követte az, hogy ‘az esztendő 52 vasárnapjának megfelelően 52 Úrnapjára osztották fel, s az 52 Úrnapon belül pedig 129 kérdésre és feleletre.
A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismerté vált. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté „mindenütt megtartassék és taníttassék”. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában.
A 2013-ban elkészült uj fordítás teljes szövege elérhető a Magyarországi Református Egyház honlapján.
EPUB és MOBI formátumban is letölthető a Kálvin Kiadó honlapjáról.
A Második Helvét Hitvallás
1549-ben Kálvin János Zürichbe utazott és Bullinger Henrikkel (Ő szövegezte az I. Helvét Hitvallást) egyeztették tanításaikat, és aláírták a Zürichi Egyezményt (Consensus Tigurinus). Ezóta beszélhetünk református egyházról.
1562-ben Bullinger Henrik saját magának megírta a II. Helvét Hitvallást, amit hamarosan aláírtak a svájci református kantonok. III. Frigyes pfalzi református német választófejedelemnek a német birodalmi gyűlés előtt kellett igazolnia igazhitű keresztyén voltát. Ezért 1566-ban a II. Helvét Hitvallást kérte el a helvéciai reformátusoktól és azt terjesztette a birodalmi gyűlés elé. 1566. márciusában nyomtatásban is megjelent. Mivel Bullinger eleve latinul fogalmazta meg hitvallását, így semmi nehézséget sem jelentett a latinos műveltségű nyugaton annak megértése. A birodalmi gyűlés elfogadta, mint a német reformátusok hitvallását. Ettől kezdve nevezték őket helvét hitvallású evangélikusoknak, míg a lutheránusokat ágostai hitvallású evangélikusoknak.
A Második Helvét Hitvallás – a Heidelbergi Kátéval együtt – a Magyar Református Egyház minden gyülekezetében elfogadott hitvallási irat, amely a Szentírás alapján álló református keresztyén hitünknek szabatos, pontos kifejezése. A magyar református lelkipásztorok az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként elfogadták. Magyar nyelvű fordítása (Szenczi Csene Péter) 1616-ban jelent meg.
A II. Helvét Hitvallás 30 fejezetből áll. Minden fejezet címe meghatározza annak tartalmát.